• 
• 
• 

• Pulaakatakviit Pilihimayuit
  • Inuit ovalo Nunait
  • Akhuuktut Ayonagutait ovalo Pilaaktakhait
  • Ikayugutikhait Pulaakatakviit ovalo Nutaat Nunait
• Pulaakatakviit Ilitigutikhait
  • Havaktakhait
  • Paknaiyautikhait
  • Hanatigutikhait
  • Havagutikhait
• Pulaaktilgiyit Hanayakhait
  • Salliq
  • Kugaaruk
  • Kangiqtugaapik
  • Sanigayaq
  • Kekerten
  • Sylvia Grinnell
• Nunataaligutikhait
  • Pulaaktiligiyit ovalo Nunavumi Nunataagutit Angigutaanut
  • Pulaaktiligiyit ovalo IIBAmi
• Makpigaat
  • Nunavumi Pulaakatakviit
  • Legislation

Kangiqtugaapik

Nunait Kangiqtugaapik iluaniituk pinikpiaktunik kingiktunik nunait kivataani hinaani Qikiqtaaluk Nunavumi. Kangiqtugaapik ikayuktaulaaktut ikayugutikhainik amigailimata pulaakataktut Nunavumut kinikhiayut nunamiitumik olapkitjutikhainik pipkaivaktut nunat inminiigutait ovalo inuuviviniit pitkutikhainik. Kuliit kingiktut nalvaakhimayut iluani 100mik km kaimatluani nunainit, ilauyut Sam Ford Kingiktua, nunait nunakyuami ilitagiyauhimayuk kingiktunik mayuakpaktut taiguaktauhimayuk makpigaamik ovalo Januarymi 1999mi National Geographic makpigaami taihimayuk “aktuktait kingiktuit”. Haniani takuyakhait Kangiqtugaapikmi ilauyut kangikhuit, hikugaaluit kaangani, imiktakviit, kangikhuit, hikuit, hikukyuat ovalo nunait. Umayut amigaitut haniani nunaini, ilauyut nanuit, natiit, tugaaliit kilalugait, akviit, tuktuit, ukaliit ovalo amigaitut tingmiat.

Havaktakhait ihivgiugutikhait havaliktait pilaaktakhainik Nunavumi pulaakatakviit Kangiqtugaapikmi ovalo nunait inminiitut ovalo inuuviviniit pitkutikhainik. Havaktakhait ihivgiugutikhait naunaiyakniaktut nunainik naniitut nani takuyakhainik pilaaktakhainik, kanugitut takuyakhainik hanalaaktut, ikayugutikhait iklukhainik piyumayait takupkaiyaangani, ovalo naunaiyaklugit pilaaktakhainik ikayugutikhait uktugumayainik pulaaktiligiyit takuyakhainik nunaini Kangiqtugaapik.